A mai nap: csütörtök 18.10.2018

A fogamzásgátlás hatása a nő és férfi egészségére

Szerző: T.D.

 

Ahhoz, hogy tökéletesen megértsük a különféle fogamzásgátló eszközök és módszerek negatív hatását, vissza kell térnünk magához az egészség fogalmához. A jelenlegi egészségügy – az Egészségügyi Világszervezet definíciójára hivatkozva – azt állítja, hogy az egészség nemcsak a betegség hiányát jelenti, hanem a fizikai és lelki egyensúlyt is.

 

Mindent, ami megbontja ezt az egyensúlyt, egészségre káros tényezőként definiálhatunk. Ebből az következik, hogy a testre ható negatív mellékhatásokon kívül figyelembe kell venni a lelkieket is. A másik fogalom, amely magyarázatra szorul, a fogamzásgátló. A „fogamzásgátló” szó jelentése manapság kiterjed az összes technikára, módszerre és cselekvésmódra, amely bármilyen módon beavatkozik a nő vagy a férfi szervezetébe azzal a céllal, hogy ideiglenesen vagy véglegesen megfossza egyiküket vagy mindkettőjüket a gyermeknemzés képességétől, illetve megakadályozza a már megfogant gyermek kihordását. Az utóbbi módszert nagyon ritkán említik, főleg azóta, hogy az abortuszt törölték az engedélyezett fogamzásgátló eszközök listájáról.

Minden józan gondolkodású embernek feltűnik itt egy bizonyos ellentét. Mégpedig az, hogy a nemzőképtelenség általánosan elismert komoly betegségként van számon tartva. A szándékos vagy véletlen nemzőképtelenné tétel büntetendő. Ha a terméketlenség egy baleset vagy valamilyen munkahelyi körülmény következménye, ezt nyomorékká tételként értelmezik. Másrészről viszont tudósok hada gondolkodik éjjel-nappal azon, hogy lehetne legális módszert találni a terméketlenné tételre. Nagyban reklámoznak olyan termékeket, amelyek terméketlenségét okoznak. Az emberek hatalmas pénzeket fizetnek a termékenységet tönkretevő eszközökért. Egyesek határozottan állítják, hogy ha a termékenységet az adott ember beleegyezésével akadályozzák meg, vagy ráadásul az ő kérésére, akkor az teljesen rendben van. És jogi szempontból ez a nézet teljesen elfogadott. De orvosi szempontból az a cselekedet, amely terméketlenséget okoz, mindig egészségkárosításként fog szerepelni. Az orvosnak jogában áll gyógyító eszközöket használni esetleges mellékhatásokkal, ha meg van róla győződve, hogy az alkalmazott kezelés jótékony hatása nagyobb, mint a negatív mellékhatások. Az orvos kötelessége az, hogy megtalálja a leghatékonyabb terápiás módszert, amelynek a lehető legkevesebb mellékhatása van. Csakhogy a termékenység esetében talán egy betegséggel van dolgunk, amit gyógyítani kell? A termékenység talán veszélyezteti az életet vagy az egészséget?

Mindenki nagyon jól tudja, hogy az egészségre nézve milyen komoly következményei vannak a termékenység megakadályozásának. Természetesen a komplikációk és a mellékhatások nem jelentkeznek minden embernél, aki egy adott módszert használ. Csakhogy annak, aki kiválaszt egy konkrét módszert, számba kell vennie az esetleges következményeket, és azt, hogy bizonyos betegségek előfordulásának nagyobb a valószínűsége az adott módszer alkalmazása esetén. Saját egészségük károsítását azzal szokták megmagyarázni, hogy gyermeknemzéstől való félelem nélkül szeretnének szexuális kapcsolatot létesíteni. Csakhogy figyelembe véve, hogy egyetlen fogamzásgátló módszer – talán a sterilizáláson és az önmegtartóztatáson kívül – sem 100%-osan hatékony, a félelemtől nem fognak tudni megszabadulni. Jelenleg az összes fogamzásgátló módszer támogatja a szex korlátlan élvezetét, ami a legújabb szociológiai kutatások szerint nincs összhangban az ember természetével. Ez a szexuális szabadság a társadalom patológiai eseteinek szaporodásához vezet (házastársi hűtlenség, válás, nemi úton terjedő betegségek stb.), amelyek nemcsak egy bizonyos nő vagy férfi egészségére hatnak negatívan, hanem a társadaloméra is.

John Guillebaud professzor, a családtervezés nagynevű szakértője az 1993-ban Londonban megjelent Fogamzásgátlás – kérdések és válaszok c. könyvében a családtervezés ideális módszerének 10 jellemzőjét közli. Vizsgáljuk meg őket közelebbről:

100%-os biztonság, veszélyes és megterhelő nem kívánt hatások nélkül,

100%-os hatékonyság,

nem függ a szexuális tevékenységtől (vagyis nem szükséges semmilyen előkészület az aktus előtt),

a fogamzásgátlás visszafordíthatósága,

hatékonyan működik az elfogadható, egyszerű és fájdalommentes alkalmazás után – független az alkalmazó emlékezetétől (az alkalmazás elfelejtése nem eredményez terhességet),

a módszer egyszerű abbahagyása, amelyhez nem szükséges semmilyen engedély, elfogadható ár és egyszerű terjesztés, orvosi felügyelet nélkül használható, minden kultúra, vallás és politikai irányzat számára elfogadott, a nők alkalmazhatják és felügyelhetik, akik – a módszer hatékonyságát illetően – a legnagyobb kockázatot vállalják.

A könyv következő részében az író azt állítja, hogy ezeket a feltételeket a legtöbb jelenleg használt családtervezési módszer nem teljesíti. Habár kijelenti, hogy az ideálishoz legközelebb a termékenység figyelésének természetes módszere áll, nem tartja megfelelőnek, hogy azt egy modern ember számára felajánlja.

Mivel kicsit együtt érzek a családtervezés művi módszereinek védelmezőivel, nem fogom bizonygatni, milyen messze is járnak az ideális módszertől. Ehelyett megpróbálom bebizonyítani, hogy a családtervezés természetes módszerei milyen jól teljesítik a fent említett kritériumokat.

Ami a biztonságot illeti, a természetes módszernek nincsenek mellékhatásai. Több intézet kutatásának eredménye, amelyet 1996-ban az USA Egészségügyi és Szociális Minisztériuma hozott nyilvánosságra, azt bizonyítja, hogy a természetes módszer elmélyíti a házastársak összhangját.

Hatékonyság. Itt láthatók a kutatások eredményei a fent említett forrás alapján:

 

Mint láthatjuk, 100%-os eredményességgel csupán a sterilizálás és az önmegtartóztatás jár. És vajon minek köszönhetőek a természetes módszerek magas százalékai? Mi más számokat szoktunk meg, főleg a népszerű irodalomból. Nos, az amerikaiak – ők azt állítják, hogy egyedüliként – a kutatás elkészítésekor figyelembe vették, hogy a módszerek alkalmazói egyértelműen korlátozni szeretnék-e utódaik számát, vagy csak meg szeretnék hosszabbítani az egyes gyermekek születése közötti időt. A fenti eredmények olyan emberekre vonatkoznak, akik már egyáltalán nem szeretnének gyereket. A teherbe esés elodázásakor (a teherbe esések közötti idő meghosszabbításakor) a természetes módszerek hatékonysága 85%-ra csökken; hasonló, de sokkal kevésbé megfigyelhető tendenciát mutatnak a további módszerek is. A szakemberek többsége megegyezik abban, hogy az adott módszer hatékonysága döntően azon múlik, mekkora a motiváció a használatára. Az amerikai kutatások is ezt a véleményt erősítik meg.

A természetes módszerek semmilyen tevékenységet nem igényelnek használatuk előtt. Az a férfi és nő, aki rendszeresen figyeli egymást, ismeri a saját termékenységi időszakait. Az aktus előtt legfeljebb azokat a tevékenységeket végzi el, amely a nemi élet higiéniájához hozzátartozik.

100%-os visszafordíthatóság: semmi nem megy tönkre, vagyis semmit nem kell rendbe hozni.

A természetes termékenység felismerésének menete egyértelműen fájdalommentes és egyszerű – olyan emberek is meg tudják tanulni, akik nem tudnak írni és olvasni (Kalkuttában megkérdeztek 19 843 teljesen szegény nőt, akik természetes módszert használtak, és náluk az eredmény 99,8% volt); a hátránya sajnos az, hogy nem szabad elfeledkezni az állandó megfigyelésről.

Semmilyen gondot nem okoz a módszer abbahagyása.

Az Amerikai Egyesült Államokban 0-tól 60 dollárig terjed a megfigyeléshez, a módszer megtanulásához és az esetleges konzultációkhoz szükséges eszközök ára, ehhez jöhet még 3 dollár a füzetért és a táblázatért, amely segítségével 12 hónapon keresztül végezhető a megfigyelés. Angliában, Hollandiában, az USA-ban és Ausztráliában kiterjedt hálózata van a természetes családtervezési tanácsadóknak. Az internet az információk széles skáláját nyújtja, beleértve a módszerek teljes tanfolyamait és konzultációs lehetőségeket is. A művi módszerek helyett a természetes módszereket szorgalmazó WHO támogatásával a fejlődő országokban is egyre jobban terjed az ilyen szervezetek tevékenysége.

A módszer megtanulása után csak akkor szükséges a konzultáció, ha kétségek merülnének fel.

Ha a módszert a termékenységhez való nyitott hozzáállással használjuk, akkor valószínűleg minden vallási és politikai irányzat elfogadhatónak találja.

A természetes módszerek a lényegükből adódóan főleg házasoknak valók. Ebből adódóan jelentős szerepet játszanak a kapcsolat építésében, és segítenek a konfliktusok terápiás kezelésében is. Nem lehet viszont használni őket a problémás kapcsolatokban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a módszer számukra rossz vagy elfogadhatatlan, csak azt, hogy a kapcsolat gyógyításra szorul. A problémák egyik oka a hiányzó felelősségvállalás. A természetes módszerek pedig mintha kényszerítenének a felelős döntésekre.

Ez csak egy rövid áttekintés volt. Megtaláltuk az ideális módszert? Sok tanulmány írója hangsúlyozza, hogy azt a módszert, amely az első három feltételt teljesíti, nyugodtan nevezhetjük ideálisnak. A bizonyítékok önmagukért beszélnek. Szeretném viszont megjegyezni, hogy a legfontosabb egyáltalán nem az, hogy felfedezzük a leghatékonyabb és legbiztonságosabb módszert, amellyel egy pár számára biztosíthatjuk a terméketlenséget. A mi jövőnk, úgy a nemzeté, mint a civilizációé is, az emberekben van, akik megtartva Isten parancsolatait megvalósítják Isten családokra vonatkozó terveit, amelyeknek köszönhetően örömmel, minden félelem nélkül és éretten járnak az élet útján, egészséges következő nemzedéket hozva létre.

 

T. D.

módszer                                                                 hatékonyság

módszer nélkül   20,0%

 

naptármódszer 87,0%

 

megszakított közösülés 91,0%

 

ovulációs (billings-féle) módszer 96,0%

 

pesszárium + spermicidek 97,0%

 

szivacsok + spermicidek 97,0%

 

l am (laktációs amenorrhea módszer) 98,0%

 

óvszer 99,0%

 

méhen belüli eszköz 99,0%

 

a petefészek elkötése 99,6%

 

hormonális tabletták 99,7%

 

testhőmérséklet mérése 99,8%

 

a spermavezeték elkötése 99,85%

 

sterilizálás, teljes önmegtartóztatás 100,0%

 

 

 

II. János Pál nyilatkozata a fogamzásgátlás bűnéről

 

Valahányszor pedig a házastársak fogamzásgátló módszerrel élnek, szétválasztják azt a két tartalmat, melyeket a teremtő Isten a férfi és a nő természetébe és nemi egyesülésük aktusába oltott, s úgy viselkednek, mint akik „felülbírálják” az isteni tervet, s „kilúgozzák”, illetve lefokozzák az emberi nemiséget: s ezzel együtt a saját személyüket és a házastársukét is, hiszen a „totális” önátadás nem történik meg. Így a természet szavának, mely a házastársak kölcsönös és teljes odaadását mondja, a fogamzás meggátolása által szembehelyezik az ellentmondás igéjét, tudniillik a teljes odaadás megtagadását. Ebből pedig nem csupán az élet felé nyitott lelkület elutasítása származik, hanem a házastársi szerelem belső igazságának – mely az egész személy ajándékozására irányulna – színlelése is.

Amikor pedig ezzel ellentétben a házastársak megőrzik – a terméketlen időszakok figyelembevételével – az egyesülés és a nemzés szétválaszthatatlanságát, amely az emberi nemiségben benne van, úgy viselkednek, mint az isteni terv szolgái, a nemiséggel pedig ősi, dinamikus ereje szerint „élnek”, azaz színlelések és beavatkozások nélkül „totálisan” ajándékozzák magukat.

 

(II. János Pál pápa apostoli buzdítása, Familiaris Consortio, 32)

 

 

 

 

korábbi   |   következő vissza

Copyright © Wydawnictwo Agape Sp. z o.o. ul. Panny Marii 4, 60-962 Poznań, tel./ fax: 61/ 852 32 82 | tel. 61/ 647 26 86