Nem akarom eljátszani az életem

Szerző: świadectwo

Szeretném elmondani Önöknek a tapasztalatomat, milyen következményekkel is jár az önkielégítés. A „kalandom” ezzel a függőséggel hét évvel ezelőtt kezdődött, amikor tizenöt éves voltam, és mind a mai napig tart. Akkor még azt sem tudtam, mi az, vagy hogy hívják. Jól éreztem magam tőle, élvezetet nyújtott, de ez csak pillanatnyi extázis volt… A bűnbeesés után rögtön jött a lelkiismeret-furdalás. De nem foglalkoztam vele, mindig találtam valamilyen magyarázatot. A legrosszabb az volt, hogy a bűnömet letagadtam a gyónás során.

A maszturbáció kényszere egyre gyakrabban jelentkezett, ezért új élményeket keresve pornográf folyóiratokat és filmeket kerestem. Amikor ezeket néztem, hihetetlen élvezetet éltem át, teljesen el voltam varázsolva. Gyakran töltöttem le az internetről pornográf képeket és filmeket, és azokat nézve maszturbáltam. Lassan ez az „álszabadság” átok lett. Nem akartam bűnbe esni, mégis mindig bűnbe estem. Meggyóntam a bűnömet, de egy-két nap múlva ugyanúgy visszaestem. Nem határoztam el ugyanis elég erősen, hogy megjavulok. Elkezdtem „játszani” egy nagyon veszélyes játékot az Úrral. Nyugodtan mondogattam: „Uram, Istenem, én vétkezem, de te a végtelen irgalmaddal úgyis megbocsátasz nekem.” Egyszer hallottam, hogy ha Isten irgalmasságában bízva vétkezünk, az a Szentlélek elleni bűn, de nem törődtem vele.

Lassan elveszítettem az önuralmamat: az önkielégítés befolyásolta a viselkedésemet is: veszekedtem a szeretteimmel, gyűlöletet sugároztam mindenki felé, furcsa gondolataim támadtak, amelyektől én magam is megijedtem, gyűlöltem magam, a lányokban csak a nemi vágyat kielégítő eszközt láttam… Természetesen imádkoztam is, de kétlem, hogy az tényleg ima volt: eldaráltam a szavakat, a gondolataim viszont messze jártak. Nem tudtam imádkozni. Az elmémet bemocskolta a pornográfia. Semmi másra nem gondoltam, csak a filmekre, a képekre, az önkielégítésre… Így néztek ki a napjaim tinédzserkoromban, ahelyett hogy tele lettem volna életkedvvel.

Sohasem jártam egy lánnyal sem. Nagyon hiányzott valaki, aki közel áll hozzám, akivel nyugodtan beszélgethetek, sétálgathatok, akinek elmondhatom a titkaim. De féltem attól, hogy ha kapcsolatot kezdeményezek egy lánnyal, akkor nagyon meg fogom őt bántani. A pornográfia és az önkielégítés következtében máig is romlott vagyok erkölcsileg. Visszataszító, tolakodó, alávaló függőség ez, amely megmarad az agyadban, nem tudod onnét gyökerestül kitépni. Mindig a legváratlanabb helyzetekben jelennek meg az emlékezetemben a képek, a filmek, minden, amivel az évek alatt tömtem magam. A mai napig harcolok saját magammal, a kísértéseimmel, a vágyaimmal. Nem mindig sikerül – egyszer elbukom, máskor győzök… Istennek hála, feleszméltem ebből a borzalomból, és nem akarom eljátszani az életem. Az interneten találtam egy nagyon jó filmet, amely megmutatja, milyen erkölcsi fertő is a pornográfia. Többek között ez a film nyitotta fel a szemem. Tudom, hogy a függőséggel folytatott harcomban nem vagyok egyedül.

Szeretteim! Ha elmerültetek az önkielégítés és a pornográfia fertőjében, engedjétek meg Jézusnak, hogy kirántson belőle benneteket! Egyedül nem vagytok rá képesek. Csak ő képes meggyógyítani a szíveteket és a lelketeket. Jézussal együtt kell harcolnotok, és kivétel nélkül mindenben bíznotok kell benne. Az ördög ravasz módon le akar majd titeket beszélni a küzdelemről. Azt mondja: „Már olyan mélyre süllyedtél, hogy nincs értelme harcolni, Jézus úgysem bocsátja meg neked, amit tettél. Nem vagy méltó arra, hogy Isten gyermeke légy!” Soha ne feledd, hogy Jézus karjai mindig ki vannak tárva előtted, és még a legmegátalkodottabb bűnöst is úgy várja, mint a tékozló fiút.

Nehéz megbocsátanom magamnak, hogy annyi évet elvesztegettem a fiatalságomból. Tovább harcolok, és titeket, szeretteim, kérlek szépen, imádkozzatok értem és mindazokért, akik az önkielégítés és a pornográfia függéségébe kerültek – hogy föleszméljenek, és visszatérjenek az élet forrásához, Jézus Krisztushoz.

Szeretteim, ne feledjétek, hogy a pornográfia hamis szabadság, amely rabszolgává teszi az embert! Egyesek kinevetik az arab országokat, amiért ott tiltják a pornográfiát és a terhességmegszakítást. Azt mondják, hogy ez régimódi, középkori gondolkodás. Én viszont inkább ilyen régimódi szeretnék lenni, és szabadon élni, mintsem hogy a pornográfia rabságában sínylődjek. Az erotika fertője lassan, de biztosan tönkreteszi az emberi méltóságot. Elállatiasítja az embert, s az a belső késztetései, az ösztönei alapján fog cselekedni. Higgyétek el: aki önkielégítést végez, az neurotikus, akit minden idegesít, aki mindenkivel veszekszik, aki sötéten látja a világot, aki ritkán hagyja el otthonát, elszigetelődik a társadalomtól, és úgy érzi, hogy az élete értelmetlen… Telhetetlen, faragatlan, önimádó ember, akiből hiányzik az alázat.

Szeretteim! Őrizzétek meg tisztaságotokat annak, akivel majd leélitek az életeteket a házasság szentségében! Sajnos, én nem őriztem meg ezt a kincset a majdani (adja az Isten) feleségemnek. Úgy érzem, mintha kiraboltak volna… Igen, a tisztaság és a szüzesség kincs!

Szeretném egy kicsit biztatni azokat, akik az önkielégítés bűnével harcolnak: Nem vagytok egyedül! Ne adjátok fel a harcot! Feltétel nélkül bízzatok Jézusban, és ő kiszabadít benneteket. Lehet, hogy még sokszor elbuktok, de ne adjátok fel! Ne menjen el a kedvetek! Harcoljatok! Ne várjatok egy hétig, egy hónapig, fél évig – most kezdjétek el a harcot, még ma! Tudom, hogy mindez nagyon nehéz, de tudom azt is, hogy imádsággal és őszinte igyekezettel lehetséges. Bízzatok Istenben!

 

Mihály

korábbi   |   következő vissza

Copyright © Wydawnictwo Agape Sp. z o.o. ul. Panny Marii 4, 60-962 Poznań, tel./ fax: 61/ 852 32 82 | tel. 61/ 647 26 86